EGY KIS TERMÉSZETTUDOMÁNY
Egy jó tudós előadást tartott a tévében arról, hogy a statisztikák szerint nagyjából ugyanannyi kisfiú születik minden fordulóban, mint kisleány. Mint érdekességet kiemelte, hogy ha valamelyik nem valami véletlen következtében számbeli fölénybe kerül a másik nemmel szemben, akkor a következő fordulóban kiegyenlítődik a különbség. Példának hozta fel a háborúkat. Vannak illetékesek. akik ismeretlen okból háborút robbantanak ki. Egy ilyen eset után csatamezőkön a férfiak öldösni kezdik egymást, hátrányba kerülnek a számarány tekintetében a lányokkal szemben. Megfigyelhető, hogy a következő születési szakaszban megugrik a fiúcskák arányszáma, helyre áll a két nem számaránya.
A hallgatóságból valaki feltette a kérdést, hogy ennek mi a tudományos magyarázata. A tudós bevallotta, hogy a természettudomány még nem találta meg a dolog hiteles magyarázatát. Említett némi homályos hipotéziseket arról, hogy működik valami még fel nem tárt irányító erő, amely "gondoskodik" az azonos létszám fennmaradásáról. Egy okvetetlenkedő néző megkérdezte, mi lenne, ha ez az erő egyszer csak felmondaná a szolgálatot? A tudós elmosolyodott Kifejtette, hogy a körülöttünk levő világban nyilvánvalóan tapasztalható egy stabilitás. Nincs olyan érzésünk, hogy a világ mindenségében rosszak az alkotóerők, rosszul vannak összerakva, és a világnak másmilyennek kellene lennie, mint amilyen. Igenis, a mindenséget jónak, tökéletesnek látjuk. A napsütés, a levegő, az ég kéksége pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Még feltételezni is ijesztő, mi lenne, ha ezeknek az alapvető jelenségeknek a mineműsége valami kozmikus katasztrófa következtében hirtelenül megváltozna. Elvesztenénk a lábunk alatt a talajt. Mármost két eset lehetséges, - folytatta az előadó. Vagy az emberi psziché olyan, hogy eleve jónak fogja fel azt, ami körül veszi. Belátja, hogy nem is tehet mást, létérdeke, hogy alkalmazkodjék. Vagy pedig el kell fogadnunk, hogy tényleg jól van összerakva a világunk. Nagyon valószínű , hogy a természet magasan a fejünk fölött levő működési rendszere megad egy stabilitást, hogy a masina zavartalanul folytassa a működését. Nem érthető, de feltételezhető, hogy az összességben folytatja titokzatos munkáját valami szabályozó erő, amely lehetővé teszi, hogy a világ olyan legyen, amilyen, és az életünk továbbra is éljen és virágozzék.
-Na de hogy fér össze ezzel az egésszel a mesterséges nemváltoztatás egyre szélesebb körökben kibontakozó divatja? – dobta be a bombát egy röhincsélő srác a hallgatóságból.
- Sehogy nem fér össze – közölte szelíd mosollyal a tudós. – A természet akkora hatalom, hogy vele szemben a természetellenes próbálkozásoknak nincs valódi esélye. Ha azonban teljesen a szabadjára engedjük a képzeletünket, elképzelhető a természetellenes viselkedésmód akkora elterjedése, hogy megbillen a millió éves egyensúly. Ismerünk olyan helyzetet, hogy egy tömeg elveszíti az egyensúlyát, velünk is megtörténik akár az utcán is. Ilyenkor vagy megpróbálunk talpon maradni, vagy jön a nagy huppanás. Egyébként azonban nehéz azt hinni, hogy az emberi civilizáció örök életű.
Itt már elkezdődött a hallgatóság szétoszlása, mindenkinek elege volt a katasztrófajóslatokból. A vita vezetője megköszönte az érdeklődést, berekesztette az előadást.